2011. április 8., péntek

1.

A rendkívüli KB-nek és a 12.-en lévő barátaimnak.

Mindig ugyan az játszódott le, mikor megérkezett a hullához. Kikapcsolta a biztonsági övet, kihúzott egy tollat a napellenzőn lévő gumiszalag alól, majd hosszú ujjai kényelmesen kitapintották a csípőjén pihenő szolgálati fegyvert. Mindig megpihent. Nem tartott sokáig. Csak, hogy vegyen egy mély lélegzetet. Csak ennyi kellett ahhoz, hogy eszébe jusson az, amit sosem fog elfelejteni. Egy újabb test várja. Mélyen beszívta a levegőt. Majd mikor érezte a mellkasában tátongó űr égett barázdáit, Nikki Heat nyomozó készen állt. Kiszállt a kocsiból és belevetette magát a munkába.


A 100 C°-os nyakleves, mely hátulról támadta meg, csaknem visszalökte az autóba. New York olyan volt, akár egy kemence és a West 77. puha járdája olyan érzetet keltett benne, mintha homokon járna. Heat megkönnyíthette volna a dolgát, ha közelebb parkol, de ez is a rituáléjába tartozott: a séta. Minden tetthely egy igazi káosz és ez a néhány méter esélyt adott a nyomozónak, hogy rendbe tegye a fejét és az érzékeit.
A délutáni tikkasztó hőségnek köszönhetően az utca csaknem üres volt. A déli rohanás lecsillapodott, a turisták pedig inkább a múzeumban hűsöltek, vagy a Starbucksban kerestek menedéket hideg italok társaságában. A kávéivók iránti megvetését feloszlatta egy gondolat: az őrs felé menet magának is szereznie kell egyet. Elhaladt a lakóház portása mellett, végig a szalag mentén, mely körbefonta a kávézót. A portás a sapkája levetve ült a kopottas márványlépcsőn, fejét a térdére hajtva. Ahogy elhaladt a férfi mellett, Heat felnézett a vadász zöld baldachinra és elolvasta az épület nevét: Guilford.
Jól látta, hogy az egyenruhás éppen rávillantotta A mosolyt? A nő tisztában volt vele, hogy méregeti. Heat nyomozó visszamosolygott és szétválasztotta kissé vászon blézerét, hagy fantáziálgasson a férfi. Az egyenruhás arca átrendeződött, mikor megpillantotta a derekán pihenő jelvényt. A fiatal zsaru felemelte a sárga szalagot, hogy Heat átbújhasson alatta, majd mikor felegyenesedett, ismét elcsípte, a zsaru molesztáló szemét. Ezt nem hagyhatta ki.
- Kössünk alkut. - mondta a nyomozó. – Én figyelem a seggem, maga figyeli a tömeget.

Nikki Heat nyomozó belépett a tetthelyre. A La Chaleur Belle összes asztala üres volt, kivéve egyet, ahol Raley nyomozó hallgatott ki egy napbarnított arcokból álló családot, küszködve a német nyelv lefordításával. Érintetlen ebédjüket elfoglalták a legyek. A kiszolgálónál Ochoa nyomozó felnézett a jegyzetéből és biccentett neki, miközben egy vérfoltos köpenyű pincért kérdezett ki. A többi kiszolgáló a bárban próbálta kiheverni azt, aminek szemtanúi voltak. Heat a térdelő orvos szakértő felé nézett kicsit sem tudta őket hibáztatni.
- Ismeretlen férfi, nincs tárca, nincs személyi, megközelítőleg 60-65 éves. Súlyos, tompa erősségű trauma a fején, a nyakán és a mellkasán. - Lauren Parry kesztyűs keze intett barátnőjének, Nikkinek, hogy nézze meg a hullát. A nyomozó rápillantott, majd gyorsan elfordult.
- Nincs arca, ezért átfésüljük a környéket, hátha találunk fognyomokat; egyébként nem sok mindent lehet azonosítani egy ilyen becsapódás után. Itt ért földet?
- Ott. - Parry néhány méterrel arrébb mutatott. Ahogy Heat odalépett, észrevette, hogy még a kávézó ernyőire és kőfalaira is száradt vér és bőrszövet tapad. Olyan közel ment a roncsokhoz, amennyire csak tehette és egyenesen felnézett.
- It’s raining men!
Nikki Heat meg sem fordult, csak sóhajtotta a nevét.
- Rook.
- Halleluja. - Addig mosolygott, míg a nő a fejét rázva rá nem nézett. - Semmi gond, szerintem már nem hall minket.
Heat azon elmélkedett, hogy vajon mivel érdemelte ki a karmája, hogy ezzel a pasassal nyergeljék fel. Nem csak most gondolkodott el rajta. A munka így is elég nehéz, ha jól végezted el. Ha hozzád csapnak egy nagyszájú riportert, a napod máris egy kicsivel hosszabb. Visszanézett a szabadtéri kávézót körülvevő, hosszú sorban ültetett virágokra, majd újra felnézett. Rook követte.
- Hamarabb is itt lettem volna, ha valaki értesít. Ha nem hívom fel Ochoát, lekéstem volna a bulit.
- Tragédia tragédiát követ, nem igaz?
- A szarkazmusod belém hasít. Nézd, nem tudok kutatni a New York Legjobbjai cikkemhez hozzáférés nélkül és az egyezségem a főbiztossal kifejezetten a…
- Hidd el, tudok az egyességedről. Minden nap és éjjel együtt kell élnem vele. Meg kell figyelned minden gyilkossági ügyemnél, csakúgy mint egy igazi hús-vér nyomozót, aki ebből él.
- Szóval elfelejtetted. Elfogadom a bocsánatkérésedet.
- Nem felejtettem el és nem hallottam semmilyen bocsánatkérést. Legalábbis nem az én számból.
- Valahogy kikövetkeztettem. Sugároztad felém.
- Egy nap majd beszámolsz arról, hogy mit tettél a polgármesternek, amiért engedélyt adott erre.
- Elnézést, Heat nyomozó, de én újságíró vagyok és ez szigorúan bizalmas.
- Kinyírtál egy sztorit, ami rossz színben tüntette fel?
- Igen. Istenem, most olyan olcsónak érzem magam miattad. De ennél többet nem mondok.



1 megjegyzés:

  1. Szia!
    Köszi, hogy elkezdted lefordítani, már alig várom, hogy elkezdjem olvasni, és ha jó, akkor majd a könyvet is megveszem. Elég jó fordításnak tűnik, szóval grat!

    VálaszTörlés