2011. november 23., szerda

1. (folyt.)

Heat nyomozó hagyta, hogy a nő kiadja magából. Sok mindenen keresztül ment már ahhoz, hogy tudja, az ilyen esetekben a legnagyobb a dühkitörések veszélye. Vajon elszívta az ő dühét is, vagy csupán megerősítette?


- A fenébe is, nyár van, Hampstonsban kéne lennünk. Ez meg sem történt volna, ha Stromfallban lettünk volna.
Nah, ez már pénz. East Hampstonsban nem lehet csak úgy ingatant vásárolni. Stormfall egy üdülőhely volt, stranddal, csodálatos kilátással. Nem mindenki engedheti meg magának.
- Utálom ezt a várost! – mondta ingerülten Kimberly. - Utálom, utálom! Mi ez, hogy idén a gyilkosságok száma megközelíti csaknem a háromszázat? Mintha egy idő után egyáltalán érdekelné magukat.
Zihált, nyilvánvalóan befejezte. Heat becsukta a jegyzetfüzetét és megkerülte a kávézóasztalkát, hogy mellé üljön a szófán.
- Figyeljen rám, kérem. Tudom, hogy mennyire nehéz ez.
- Nem, nem tudja.
- Attól tartok, hogy mégis. – Megvárta, míg a mondat súlya megállapodott, majd folytatta. – A gyilkosságok nem csak számok a számomra. Valaki meghalt. Akit szerettek. Akivel ma este szándékozott vacsorázni, már nincs közöttünk. Egy kisfiú elvesztette az édesapját. Valaki pedig felelős mindezért. Megígérem önnek, hogy megoldom az ügyét.
Talán megnyugodott, talán csak a sokk hatása miatt, de Kimberly bólintott és megkérdezte, hogy befejezhetik-e később. – Most csak a kisfiammal szeretnék lenni.
Otthagyta őket a lakásban, hogy folytassák a nyomozást. Miután a nő elment, Rook megszólalt. 
- Néha eltűnődöm, hogy vajon honnan bukkan fel ez a sok Martha Stewart. Biztos tenyésztik őket egy connecticut-i titkos farmon.
-Köszönöm, hogy nem szakítottad félbe, míg kiborult.
Rook vállat vont.
- Mondanám, hogy tapintatból tettem, de igazából a szék a felelős. Nehéz egy férfinak határozottan hangoznia, miközben ebben ül. Rendben, most, hogy lelépett, elmondhatom, hogy fura kisugárzása van, amit nem kifejezetten kedvelek?
- Igen, nem vagyok meglepve. Szépen bevitt ütés volt a ’hivatásodra’ tett megjegyzése. Helyes meglátás volt. – Heat megfordult, arra az esetre, ha a belső mosolya kifurakodott volna a vonásaira is és visszament az erkélyre.
Rooke belement a játékba.
- Ó, ugyan kérlek, két Pulitzer-díjam van, nincs szükségem a tiszteletére. – Heat vetett rá egy oldalpillantást. – Bár azt megemlítettem volna neki, hogy a sorozatot, amit a csecsen felkelésekről írtam, meg akarták filmesíteni.
- Akkor miért nem tetted? Az önteltséged talán elvonta volna a figyelmét a tényről, hogy a férje éppen erőszakos halált halt.
Kiléptek a délutáni perzselő napra, ahol Raley és Ochoa izzadságban fürödve álltak.
- Hogy álltok?
- Tutira nem öngyilkosság, - mondta Raley. – Először is, nézzétek a frissen festett fadarabokat és a kőport. Valaki rendesen kivágta azokat a francia ajtókat, míg hadakozott valakivel.
- Másodszor, - vette át Ochoa – nyomon követhetitek a papucsnyomokat az ajtóktól egészen a… mi is ez?
- Terra-cotta csempe. – mondta Rook.
- Az. Elég jól látszanak a nyomok, nem? És egészen idág vezetnek. – Megállt a korlátnál. – Itt bukott át az áldozatunk.
Mind a négyük lenézett. – Hú, - mondta Rook. - Hat emelet mély. Hat, nem igaz skacok?
- Hagyd már, Rook. – szólalt meg Heat.
- Lenne egy kis mesélni valónk. – Ochoa leguggolt, hogy mutasson valamit a korláton a tollával. – Közelebbről kell nézni. Odébbhúzódott, hogy helyet hagyjon Heatnek, aki leguggolt mellé. – Szakadt szövet. A teszt lefuttatása után kék farmerként azonosítottuk. Az áldozat nem viselt farmert, úgyhogy ez valaki másé lesz.
Rook a nő mellé térdelt, hogy megnézze.
- Úgy, mint azé, aki átlökte a korláton.
Heat bólintott, ahogy Rook. Egymás felé fordultak és Heat egy kicsit megriadt  a férfi közelségétől. Nem húzódott el. A hőségben az arcuk pár ujjnyira volt egymástól. Heat állta a pillantását és megigézték a férfi szemén tükröződő nap fényei. Azután pislantott. Basszus, ez meg mi volt? Nem vonzódhatom ehhez a pasihoz. Az ki van csukva.
Heat nyomozó gyorsan felegyenesedett.
- Roach? Szeretném, ha utánanéznél Kimberly Starrnak. És ellenőrizd az amsterdami fagyis alibiját.
- Szóval, - emelkedett fel mellette Rook, - te is érezted a fura kisugárzást?
- Nem csinálok ilyesmit. Én a rendőrt adom. - azzal elsietett a lakás felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése